2012. szeptember 29., szombat

Kanyaró előfordulása és az átoltottság mértéke pár európai országban

A táblázat elkészítésekor a WHO adatbázisát használtam. Az átoltottság mértékének megadásakor az adott ország saját jelentését és nem a WHO által becsült értéket vettem alapul; a legutolsó leadott adattal dolgoztam, ez az esetek nagy részében tavalyi, de akad 2008-as is. Akadt olyan ország, melynek hiányosak a jelentései az átoltottság, vagy a bejelentett megbetegedések esetében, így a számok inkább tájékoztató jellegűek.
Mivel a kanyaró ciklikusan tér vissza, így az elmúlt 5 év összes bejelentett esetét raktam ki és nem csak egyét. A listában látható országok az átoltottság mértéke szerint vannak rendezve.


Mint látható, némi korreláció bizonyosan van az átoltottság mértéke és a megbetegedések száma közt. Az élbolyba(95% felett) a fejlett északi államokat leszámítva inkább olyan országok tartoznak, melyek EÜ rendszere bár kevésbé fejlett, viszont rendkívül magas az átoltottság mértéke.

Minden észrevételt szívesen fogadunk!

6 megjegyzés:

  1. Észrevétel: nem egészen értem, miért az esetek számát tüntetted fel. Ez így nem mond túl sokat. Érdemesebb volna az esetek számát a lakosság számohoz viszonyítva megadni, szintén százalékban.

    VálaszTörlés
  2. Nem lenne jobb, ha a esetek száma helyett egy adott ország teljes népességéhez viszonyított százalékos arányt néznél?

    VálaszTörlés
  3. Íme.
    Megjegyzem a legjobb az lenne, ha régiókra/tartományokra/megyékre bontva lehetne mazsolázni, mert pl. Németország esetében nem mindegy, hogy Baden-Württemberg tartományban kitör egy járvány, ami Hamburg tartományt már nem érinti, mégis 80 millió lakosra vetítjük a megbetegedések számát - miközben 10 millióan voltak ténylegesen érintettek.

    VálaszTörlés
  4. Először is, hadd gratuláljak az íráshoz! Bár a fenti megközelítés elég problémás (mindjárt le is írom, hogy miért), de maga a hozzáállás, hogy - leírásod szerint laikusként - nekiálltál ilyen adatokat kigyűjteni, statisztikát készíteni stb. ...le a kalappal!

    Ha megengeded, akkor hozzáfűznék pár észrevételt, kritikát (elsősorban azért, hogy világosan lásd a módszer erősségeit és korlátait):
    1., Az abszolút esetszámok használata elkerülhetetlen, mert köznapilag ez az, ami jól értelmezhető, de epidemiológiailag a standardizált incidencia (megbetegedés/100e fő/év) használata a korrekt. Ezt nem részletezem, többen leírták, javítottad is.
    2., Rettenetesen jó ötlet volt (amiről még a profik egy része is megfeledkezik!), hogy több évet átlagoltál. A járványok ciklicitása miatt egy év használatával a *robusztusság* nagyon rossz lenne, sokkal stabilabb a mozgóátlag (vagy, ami ezzel egyenértékű, a fenti összeadás). Gratulálok hozzá!
    3., A fenti típusú megközelítést az epidemiológusok "ecological study"-nak nevezik. Definíciója az, hogy olyan vizsgálat, ami aggregátumot hasonlít aggregátummal (nem egyéni adatokat). A fenti egy tankönyvi példa az ecological study-ra: országos átoltottság vs. országos morbiditás. Az ecological study-k az epidemiológia leggyengébb erejű vizsgálatai közé tartoznak, sajnos. Ennek két oka van:
    a) Még ha van is hatás aggregátum szinten, az nem bizonyíték egyéni szinten. (Ecological fallacy.) Számos példát lehetne hozni arra, hogy egy jelenség adott irányú egyéni szinten, de aggregálva pont az ellenkezője. (Pl. amerikában a gazdagabb emberek inkább a republikánusokra szavaznak, de a gazdagabb megyék inkább a demokratákra.)
    b) Korreláció nem implikál kauzalitást: még ha el is tekintünk az előbbitől, sajnos nem tudhatjuk, hogy a fenti korreláció mögött valóban van-e okozatiság. Valóban az MMR-oltás okozza a kisebb vagy nagyobb morbiditást, vagy esetleg valami más, ami viszont szintén összefügg az oltottsággal? Ezt sajnos egy ilyen kísérleti elrendezésből nem lehet megmondani.
    A módszer előnye, hogy nagyon olcsó, könnyen kivitelezhető, nem kell költséges adatgyűjtést stb. szervezni, gyorsan elvégezhető. (Ezt most te is demonstráltad :) )
    4., Sajnos az egésznek a fenti általános hátrányokon túl van egy konkrét baja is ebben a kérdésben: nem tudunk semmit az oltatlanok térbeli eloszlásáról. Pedig ez baromira számít. Részletezés helyett inkább hozok egy egyszerű példát. Vegyünk két képzeletbeli országot, mindegyik azonosan 10 millió lakosú, és mindegyikben azonosan 90% az átoltottság. Namármost, ha az egyikben az 1 millió oltatlan egyenletesen oszlik meg az oltottak között, akkor okkal várjuk, hogy szinte ne legyen beteg - a 90% kb. elég a nyájimmunitás fenntartásához pl. kanyarónál. Viszont, ha a másik országban térben koncentrálódnak az oltatlanok, pl. úgy jött ki a 90%-os átlag, hogy egy 1 milliós megye teljesen oltatlan, a maradék 9 pedig tökéletesen oltott, akkor vidáman lehet 1 millió (!!!) megbetegedés is, hiszen az a megye lényegében tökéletesen védtelen! Pedig a két ország mindkét fenti jellemzőjében azonos volt! Erről sajnos a fentiek nem adnak számot.

    Összességében ez a vizsgálat sajnos csak nagyon gyenge bizonyítékot jelent. (Akár pro, akár kontra a kijött eredmény.)

    De hogy ne legyek ilyen nagyon negatív :) javaslok neked egy továbbfejlesztési irányt: figyelembe lehet venni az egyéni adatokat is azzal, ha kigyűjtöd, hogy a megbetegedettek mekkora része volt oltott. (Erre például az EUVAC.NET-ben van adat.) Ez kiküszöböli a fenti problémát, hiszen nem tudja elrontani az aggregálás.

    Végezetül mégegyszer gratulálok, hogy a kérdést tudományos hozzáállással kezdted el vizsgálni!

    Ferenci Tamás
    ( vedooltas. blog.hu )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm az építő jellegű kritikát! Nem véletlenül kerültem, hogy messzemenő következtetéseket és megállapításokat tegyek egy ilyen ingatag lábakon álló táblázat alapján. Célom csak annyi volt, hogy egyáltalán látható-e némi korreláció az oltások és a morbiditási adatok közt, vagy sem.

      Az én esetem a tipikus laikus esete(ezt még inkább éreztem a szamárköhögésről készített táblázat esetében): érzem hogy valami nem stimmel, az okát is sejtem, csak nem tudom hol és hogyan fogjak a probléma megoldásához.

      Törlés
    2. Nagyon szívesen! Amint mondtam, nem arról van szó, hogy a dolog "hülyeség", csak a bizonyító ereje kicsi (akár pro, akár kontra jön ki belőle).

      Ami a helyzetedet illeti: mit mondjak, **nagyon nem** itt tartanánk, ha minden laikus így állna a problémák megoldásához :)

      Törlés