2012. szeptember 30., vasárnap

Szamárköhögés előfordulása és az átoltottság mértéke pár európai országban


A táblázat elkészítésekor hasonlóan jártam el, mint a kanyaróról készült anyag esetében. Itt frissebbek az adatok, de pont a két legnagyobb európai államról szinte alig derült ki valami (Németország és Franciaország). Ezeket az adatsorokat hamarosan pótolni fogom a saját jelentéseik alapján.


Sőt, térképen is feltüntettem a megbetegedések arányát:


Egyértelműen látszik, hogy az átoltottság mértéke és a megbetegedések száma közt nincs korreláció. Ukrajna a maga lerongyolódott egészségügyi rendszerével és 50%-os átoltottságával szebb eredményeket tud felmutatni, mint a fejlett finnek, a 99%-os átoltottsággal. Ez bizony rávilágít arra is, hogy hiába áll Magyarország az átoltottság terén olyan jól, biztonságuk roppant ingatag lábakon áll.

Más. Kalifornia államban(USA) egy két évvel ezelőtti járvány kapcsán kiderült, hogy a 8-12 éves korosztályban az oltott és oltatlan gyermekek ugyanolyan számban betegedtek le. A vizsgálat kimutatta, hogy az oltás a 2-7 éves korosztályban 41%-os, 8-12 éves korosztályban 24%-os, a 13-18 éves korosztályban 79%-os védelmet nyújtott (4-6 és 13 éves korukban kapnak emlékeztető oltást). Tehát az oltóanyag által biztosított védelem alig pár év alatt drámaian lecsökkent és mint kiderült, ez még a gyártónak is újdonság volt (Glaxo-Smith-Kline).
De akad további érdekes momentum is az ügyben. Egyrészt pár évtizeddel korábban még nem tapasztaltak hasonlót a kutatók, így jogos a kérdés, hogy miért csak most? Másrészt belenéztem az Egyesült Államok és Lengyelország statisztikájába és mint az utóbbién látható, 1990 környékén történt valami, amikor az addig csökkenő tendenciát mutató betegség új erőre kapott.


Először a DTP-DTaP váltásra tippeltem(USA-ban '91-ben váltottak), de Lengyelországban csak 2004 környékén vezették be ez utóbbit és addigra már emelkedő tendenciát mutatott a szamárköhögéses esetek száma.
Gyors kitérőt a két oltóanyag - a DTP és a DTaP felé:
  • A DTP-ben teljes sejt összetevő (inaktivált baktérium) található, hatása 4-12 évig kitart (függően az emlékeztető oltások számától) és egy kicsit jobb védettséget ad, mint a DTaP(80-90%). Viszont az esetek 40-50%-ban hevesebb -de ártalmatlan- reakciókat vált ki (fájdalmas duzzanat az oltás helyén, hőemelkedés, ritkán láz), ami sokszor megijesztette a szülőket.
  • A DTaP-ben már csak válogatott antigének találhatóak, így bár kevesebb és gyorsabb lefolyású mellékhatásokkal jár a használata, de 3 év után meredeken zuhan az általa adott védelem szintje(alapból is csak 75% körül áll).
A kérdés tehát nyitott: mi történt közel két évtizede, hogy a pertusssis új erőre kapott? Mire számíthatunk a jövőben és valóban elég a 99%-os átoltottság, ha pár éves vakfoltok vannak az oltási rendben?

Végül egy kis matek:
Finnországban 99%-os az átoltottság, tehát a 5.320.100 lakosból 53.201 nem kapott oltást. A DTaP mondjuk az esetek 25%-ban nem ad kellő immunitást, így 1.369.926 ember gyakorlatilag védtelen, de legalábbis gyengén védett (ha ennél is rosszabb hatásfokot nézünk, akkor 2 millió felett is lehet ez a szám).
A szamárköhögésért felelős Bordetella pertussis egy igen fertőzőképes bacilus; 90% feletti az esélye annak, hogy a beteg egy szimpla tüsszentéssel továbbadja a fertőzést. Innen nézve kész csoda, hogy Finnországban mindezek ellenére "csak" 5-600 betegednek le évente.

A biztonság kedvéért sokadjára is leírom: ezek tájékoztató jellegű adatok, előfordulhatnak hibák. Nem vagyok szakember, így az olvasókkal együtt próbálom kideríteni az okokat és összefüggéseket.
Hamarosan folytatjuk...

8 megjegyzés:

  1. Szia Sámán! Örömmel üdvözlöm a pozitív változásokat a blogon! :)
    Nem kötekedésből, csak tényleg szeretnék tisztán látni: ha az átoltottság és a megbetegedések között semmilyen összefüggés nincsen, akkor miért is oltunk kötelezően??

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért, mert az oltottság és a megbetegedések közt azért van összefüggés, értsd: az oltás véd. A fenti lengyel példán is látható, hogy az 1960-ban bevezetett oltás után a megbetegedések száma azonnal megtorpan, majd csökkenni kezd.

      Hogy az utóbbi évtizedek emelkedése miért következett be, annak egyik lehetséges magyarázata a fentebb említett vakfoltok. Az oltás nem tart ki elég ideig, emiatt borul az oltási rend. Másik lehetséges magyarázat -amit Lengyelország és Finnország kapcsán már vizsgálnak-, hogy talán egy új törzs jelent meg, amely ellen a jelenleg használt oltóanyagok nem elég hatékonyak.

      Törlés
  2. Nekem a mellékelt grafikonból az jön le, hogy '60 körül nemhogy nem torpan meg a megbetegedések száma, hanem kicsit még emelkedik is, aztán kezd csökkenni és úgy '67 körül már le is csökken annyira, amennyi '50-ben volt. Akkor most mi van. A halálozások száma pedig a grafikon elejétől fogva folyamatosan csökken, azaz már '60 előtt is.
    Azt pedig még mindig nem értem, hogy ha egy 50%-os átoltottságú országban ugyanannyi a megbetegedések száma, mint egy 83%-os átoltottságúakéban, miközben egy 94%-osban 23-szor annyian betegedtek meg, akkor mi indokolja az oltás létjogosultságát (a gyógyszerlobbin kívül, természetesen). Én azt szűröm le mindebből, hogy egyáltalán nem egyértelmű az oltás hatékonysága. Ha valami öngól egy oltásvita-érvelésben, akkor szerintem ez az.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 1. A járványok ciklikusan térnek vissza, a ciklusok közti időtartam több tényezőtől is függ, az egyik legfontosabb a populációban "felhalmozódó" kellő immunitással nem rendelkező emberek száma. A járványok ezen tulajdonsága miatt a megbetegedések száma hullámzik, vannak nyugodtabb és erősebb évtizedek. Ezen táblázaton nem látszik, de pl. az Egyesült Államok esetében már korábban is követték a megbetegedések számát és biztosíthatlak arról, hogy 1950 előtt nem hogy kevesebb, de sajnos még több volt a beteg.

      2. A 20. században a modern orvostudomány soha nem látott mértékben fejlődött, addig halálos betegségeket tudtak gyógyítani, eredményesen kezelni. Csak a leglátványosabb esetet említsem: ha a 20. század elején egy poliós beteg tüdeje lebénult, az egyet jelentett a halálos ítélettel; de pár évtizeddel később vastüdőkben akár évtizedekig is életben tudták tartani őket. Az oltást NEM a halál, hanem a betegség ellen adják, ne keverjük a kettőt.

      3. Gyakorlati példa: Izraelben évente sok százan halnak meg az öngyilkos merénylők miatt, dacára az egyre fejlettebb védelemnek. Magyarországon gyakorlatilag a fasorban se vagyunk e téren és az, hogy eddig nem történt ilyen tragédia, csak annak köszönhető, hogy nem találtak meg minket az arabok. Ha bepróbálkoznának, valószínűleg sokkal pusztítóbb eredménye lenne, ahogyan ha Izrael is leállna a védelemmel, valószínűleg nem pár százan, hanem ezrek halnának meg.
      Gondolom érthető: Ukrajna szerencsés e téren, de ha egyszer beszabadul egy nagyobb járvány, akkor annak roppant súlyos következményei lesznek.

      4. "Én azt szűröm le mindebből, hogy egyáltalán nem egyértelmű az oltás hatékonysága." - Olvasd el még egyszer a fenti cikket, százalékos arányba le van írva, hogy mennyire védenek. A 24% kevés, de tudod mi kevesebb ennél? A 0%.

      Törlés
  3. 1. Akkor miért nem nézik meg az illetékesek alaposan, hogy mi az oka a kellő immunitással nem rendelkező emberek számának alakulásában? Talán innen kellene megfogni a problémát, mielőtt olyan anyagokat döfködünk, aminek a biztonságossága nem bizonyított.
    2. Ha ennyire hatékonyan kezelhetőek a betegségek, akkor megint felmerül a kérdés, hogy minek oltani. Vannak adatok a szövődményekről is? Milyen típusúak és milyen arányban fordulnak elő? Mert - többek között - ennek fényében lenne érdemes a döntéshozóknak mérlegelniük a védőoltások létjogosultságát, összevetve a hosszú távú oltási szövődményekkel.
    3. Talán én vagyok vak, de hol szerepel a cikkben a 24%? Mindamellett honnan lehetsz biztos az adat valódiságában? Egyébként tényleg döbbenetesen kevés.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 1. Az immunitást az adja, ha valaki már találkozott a betegséggel. Pl. öt év alatt elég sok olyan gyermek fel tud halmozódni, akik nem éltek a korábbi járványok idején, így immunrendszerük nem tanulta meg hogyan védekezzen. Ekkor lép közbe az orvostudomány és a betegség kezeit hátraköti, lábait leláncolja és a gyenge immunrendszer így kevésbé veszélyes körülmények közt tud gyakorolni a nagy találkozás előtt.
      2. Mi a jobb: eleve megelőzni a bajt, vagy bevállalni a hosszú és nehézkes gyógyítást, melynek kimenetele kétséges?
      3. "A vizsgálat kimutatta, hogy az oltás [...] 8-12 éves korosztályban 24%-os [...] védelmet nyújtott.". Nem lehetek biztos benne, ahogyan abban se lehetek biztos, hogy a Föld gömbölyű, az ágy alatt nem bújnak szörnyetegek és a XX. század meg se történt. De ha ilyen paranoid felfogással élném le az életemet, elég gyorsan a zárt osztályon találnám magam. Ha az oltáspárti orvosok hazudnak, akkor a sebészek, az ápolók, a betegkihordók, a CNC esztergályosok, ácsok, villanyszerelők miért ne hazudnának valamiben?

      Törlés
  4. Erre is vonatkozik az, amit a kanyarónál is mondtam.

    Ezzel együtt is, az egyre egyértelműbb, hogy a pertussis-oltással "valami van". Szemben azzal, amit írtál ("Először a DTP-DTaP váltásra tippeltem"), minden rendelkezésre álló információt egybevetve jelenleg az epidemiológusok többsége tudtommal mégiscsak a DTwP/DTaP váltásra tippel. Nem is elsősorban olyan értelemben, hogy a DTaP immunogenicitása maga rosszabb lenne, hanem úgy, hogy hamarabb cseng le az általa adott immunitás, mint a DTwP esetében.

    Nem akarlak nagyon tudományos cikkekkel zaklatni, inkább egy könnyedebb (de érdekes!) olvasmányt ajánlok a témában:
    http://www.wired.com/wiredscience/2012/08/pertussis-vax-effectiveness/
    (Érdemes megnézned az innen induló linkeket is!)

    A poén kedvéért (mert ez persze megint csak nem túl tudományos; meg egyébként sem itt állok neki epidemiológiai tanulmányokat gyártani), de megjegyzem (re: "Ukrajna a maga lerongyolódott egészségügyi rendszerével és 50%-os átoltottságával szebb eredményeket tud felmutatni"), hogy Ukrajna történetesen pont DTwP-vel olt mind a mai napig... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor az első tipp volt jó. Az eredeti szövegben még benne volt, hogy hála az enyhe reakciókat övező oltásellenes hisztinek köszönhetjük, hogy most egy kevésbé hatékony oltóanyagot kapunk, de ezt egy kicsit erősnek tartottam.
      És nyugodtan zargass tudományos cikkekkel, butább talán nem leszek egyiktől sem! :)

      Törlés